Az alábbi tanulmány a Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület élelmiszer fogyasztási szokásait vizsgáló kutatása alapján készült. A kutatást a Kisvárdai Járás három eltérő népességű és méretű, valamint eltérő infrastruktúrájú településén végeztük – nevezetesen Újdombrád és Pátroha községekben, valamint Kisvárda városában.

Az alábbi tanulmány a Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület élelmiszer fogyasztási szokásait vizsgáló kutatása alapján készült. A kutatást a Kisvárdai Járás három eltérő népességű és méretű, valamint eltérő infrastruktúrájú településén végeztük – nevezetesen Újdombrád és Pátroha községekben, valamint Kisvárda városában.

A településeken egyenlő arányban folytattuk a vizsgálatot a különböző korcsoportok tekintetében – így a 25 – 39 évesek, a 40 – 59 évesek, valamint a 60 évesek vagy attól idősebbek körében. Ennek oka, hogy tapasztalataink, valamint különféle felmérések szerint jelentős különbség van az élelmiszervásárlási és -fogyasztási szokások tekintetében az egyes generációk között.

A felmérés során tehát mindhárom településen mindhárom korosztályban egyenlő arányban vizsgáltuk a válaszadókat. A kutatás során azon feltevéseinkre kerestük a választ, melyek szerint a települések népességének és méretének növekedésével növekszik az élelmiszert a szupermarketekben beszerzők aránya, valamint ugyanezen arány az életkor előrehaladásával csökken. Megfigyeléseink alapján egy másik hipotézisünk, hogy a szupermarketekben szívesebben vásárolók körében leginkább a kényelmi és gyorsasági szempontok dominálnak, mely feltevés különösen a fiatalabb és a középkorosztály körében állja meg a helyét. Vizsgáltuk az élelmiszer önellátás (azaz az élelmiszer otthoni körülmények között megtermelésének) arányát, mely kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e különbség az eltérő méretű és népességű települések között, illetve az egyes, általunk vizsgált korcsoportok között. Napjainkban ugyanis újra népszerűségnek örvend az otthoni körülmények közötti élelmiszer termelés, de meglátásunk szerint ennek kibontakozása különféle okok miatt igen lassú folyamat. Az okok között megtalálható az időtényező, mely a fiatalabb és a középkorosztályban szab gátat leginkább az otthoni termelésnek. Az otthoni élelmiszer előállít mellett az arra mutatkozó hajlandóságot is külön vizsgáltuk azok körében, akik egyelőre – különböző okoknál fogva – nem folytatnak élelmiszer alapanyag termelést otthon.

Külön fejezetet szenteltünk az egyes élelmiszerek fogyasztása gyakoriságának (mint például élvezeti cikkek vásárlása, gyorsételek fogyasztása, hús-, hal-, zöldség- és gyümölcsfogyasztás, bio-termékek vásárlása), valamint ezek fogyasztásának vagy mellőzésének okaira kerestük a választ. Tapasztalataink szerint napjaink újabb táplálkozási trendje az egészségtudatosabb táplálkozás felé közelít, ennek megfelelően ebben a témakörben az a hipotézisünk, hogy a trendek követésére hajlamosabb városi lakosság, valamint a fiatalabb generáció köreiben magasabb lesz az aránya azoknak, akik egészségtudatos okokra hivatkozva például kevesebb élvezeti cikket és gyorsételt, emellett pedig több halat, zöldségfélét és gyümölcsöt fogyasztanak. A tanulmány elkészítésekor bizonyos hipotézisek kapcsán az egyes témákban a már meglévő szakirodalmat is segítségül hívtuk – lévén, hogy a jelen kutatás hazánk egy igen kis területét fedi le.

A teljes tanulmány ezen a linken keresztül megtekinthető és letölthető: A fogyasztói szokások vizsgálata a Kisvárdai Járásban