Dávid Zambiából – XXXVII. blogbejegyzés
Újra itthon, Újra Európában! Pacsi, pacsi mindenkinek! Bár... már szerda délutántól rontjuk a levegőt Angliában, azonban csak a mai napra sikerült úgy kipihennem magam mentálisan, hogy képes legyek arra, hogy pár sorban összefoglaljam, hogy most mi van és mi lesz.
Szóval... miután sikeresen letudtuk a közel 40 órás utazásunkat (mindeközben megjártuk Malawit is) – csak egy gyors landolás a géppel, semmi extra – épségben megérkeztünk vissza az iskolánkba, a CICD-be.
Jó kis fogadtatásban volt részünk: legalább 60 fő van az iskolában napjainkban – mindenféle nemzet emberei, mint pl.: Argentína, Chile, Mexikó, Dánia, Spanyolország, Portugália, Magyarország és még sorolhatnám legalább egy 20 percen keresztül a listát.
Lényegében amint visszaérkeztünk, intravénásan kaptuk a CICD-t és ezzel együtt a kérdéseket Afrikáról: arról, hogy miként és hogyan érezzük magunkat, hogy most mik a tervek és a többi. Ez persze teljesen érthető, mindenki kíváncsi, mindenkit érdekelnek az ilyenfajta tapasztalatok... na meg, nagyon sok új tanuló van az iskolában, egy páran közületek is!
Szóval... az igazság az, hogy már az első nap rájöttünk a csapattal arra, hogy baromira nem tudjuk mit érezzünk, ha érezzük, akkor hogyan érezzük, miért érezzük vagy miért nem érezzük... na meg azt sem, hogy most mi van. Totális káosz van mindannyiunk fejében, de tényleg. Totálisan!!!Fura itthon. Fura a CICD-ben. Furák az emberek, az ételek, a színek, a levegő, a hangok, a víz íze.... minden fura! Persze, nagyon szuper itthon, de nagyon fura is egyben...
Ez az időszak már hivatalosan a Bringing It to The Public periódus. Ez röviden arra szól, hogy az elmúlt évek tapasztalatait (Afrika fókusszal) megosztjuk a nagyközönséggel, lényegében a nyilvánosságra hozzuk a gondolataikat a projekttel kapcsolatban.
Ennek a célja, hogy különböző beszélgetéseket, vitákat indítsuk el az emberek között, másokat is inspiráljunk a részvételre és a csatlakozásra... az összes többi pedig már csak ünneplés és szórakozás. A csapatommal a BITTP időszakot Portugáliában teljesítjük két korábbi fejlesztési oktató barátunk társaságában, akik épp az országban tevékenykednek egy természetvédelmi projektben. Így nem csak, hogy ismert és jó körökben leszünk, hanem egy gyönyörű országban is... és ráadásul egy újabb ország zászlaja kerülhet ki a falamra.
Szóval... a mindennapjaink a regenerálódással, a prezentációk és az előadások előkészületeivel valamint az utunk megszervezésével telik javarészt. Igyekszünk feldolgozni mindent ami körülöttünk zajlott és zajlik jelenleg is – ehhez viszont most idő kell.
Hamarosan ismét találkozunk!
Fotó:
A két fénykép között 6 hónap telt el.
